Blog - A gótikus város ékköve a városháza
A lengyel ciszterciták letelepedésével indul a XIII. században a város története, majd a tatárjárás után betelepítéssel németek érkeznek – szorgalmuknak és hűségüknek jutalmául Bártfa szabad királyi várossá válik (1376). Szlovákia leggótikusabb városa, híres volt középkori misztériumjátékairól, melynek hagyománya napjainkban is tradícióként él. Az ide látogatók kedvelt célpontja az óváros központjában található kontytetős reneszánsz, késő gótikus és barokk egyemeletes polgári házsorral ölelt téglalap alakú főtér.
Ékessége a tér közepén a XVI. században (1505-1508) emelt épülete, a híres városháza, melyet Szlovákia első reneszánsz épületeként tartanak számon. Az épület kialakításának jellemzője, hogy a késő gótika formái szerves egységben jelennek meg a reneszánsz építészet formakincsével. Alexius mester vezetésével indult építése gótikus stílusban, legszembetűnőbb jellegzetessége faragott kőcsipkékkel díszített reneszánsz lépcsőfeljárója, meredek díszes tetőszerkezete. Az épület szobordíszei és a tanácstermi ajtó egy bizonyos János mester keze munkáját dicséri. Az épület egyik homlokzatán egy XVI. századi óra található, alatta a magyar címerrel, tetején Roland lovag szobra áll. A faragott díszítésű erkélyen Bártfa bíráinak és a városi tanács tagjainak címerét láthatjuk.
Az épület belső kiképzése is nagyon szép, a Sárosi Múzeum gazdag történelmi, egyházművészeti kiállítását nézhetjük meg a boltíves termekben. A legértékesebb látnivalók közé tartozik Lőcsei Pál mester kis kálváriájának gótikus szoborcsoportja, az 1524-ből származó Szt Miklós-oltár, számos reneszánsz síremlék az 1600-as évekből, Erzsébet királyné briliánsgyűrűje és Szilasi János aranyból készült kupája.
Forrás: kirandulastippek.hu
Bártfa Bardejov Múzeum
A múzeum művészettörténeti és természettudományi gyűjteménye Szlovákia legértékesebb gyűjteményei közé tartozik. Különös figyelmet érdemel a keleti szertartás ikonírásos műemlékeinek kiállítása. Fára festett ikonok és képek kerülnek itt bemutatásra, amelyek a 16. százdtól kezdődően a 19. század második felét bezáróan készültek. A kiállítás során végigkövethetjük a kárpáti ikonok ikonírásos alkotásainak fejlődését. További kiállítási tárgyak között meg kell említeni a vászonra készült ikonokat, melyek fő témaköre Az utolsó vacsora, kézzel hímzett mise- és liturgikus ruhákat és templomi berendezéseket. A gótikus és reneszánsz stílus jegyeit hordozó városháza a Bártfa történelmét bemutató kiállítás helyszíne.
Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum
Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.
Bártfai szlovákok
Történelem, intézmények, kultúra, magyar-szlovák kapcsolatok
Bártfán sok olyan személyiség született, akik világhírt szereztek maguknak és városuknak is
Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban
A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.
Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében
Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.
Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa
A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.
Programajánló
- Ma minek mennénk múzeumba?
„Múzeumba vele!” – szoktuk mondani az elavultnak gondolt dolgokra, legyenek azok tárgyak, vagy számunkra nem kedves, eszméikben meghaladottnak vélt személyek. Az antik görögök mintha megesküdtek volna, hogy tönkreteszik az eljövendő nemzedékek ifjú éveit: az elolvasandó filozófusok és drámaírók mellé odarakták a geometriát, a rím nélküli, de lábakkal bíró verseket, felismerendő oszlopfőket, és mindezt megkoronázták az osztálykirándulásokat szürke unalomba fojtó múzeumokkal. Nem mentség, hogy számukra még a Μουσεῖον a művészetek istennőinek, a múzsáknak a kultuszhelye, temploma volt.
Magyarok nemzedékei többnyire kötelező jelleggel, iskolai keretek közt ismerkedtek meg a múzeummal, és ez a találkozás ritkán jelentett friss, tudásvágyat gerjesztő élményt. Kongó termek, beazonosíthatatlan funkciójú tárgyak, érthetetlen, hosszú vagy érthetetlenül hosszú feliratok, kötelező megilletődött csend, amire a kísérő tanárok és a teremőrök örök szövetsége szigorúan ügyel. Csak a tárlatvezető beszélhet, aki már maga is unja az egészet, de vannak rosszabb helyek is, és a nyugdíjig már csak kihúzza valahogy. Jobb esetben még nem fásult bele a közgyűjteményi dolgozók kilátástalan és megfizetetlen robotjába, ezért lelkesen magyaráz az osztály érdeklődő stréberének, akinek szemüvegében talán ott tükröződik a saját jövője is. A többség menne már, hátha lesz idő a büfére, mielőtt bepréselődnek a zsongó buszba, ami talán a legjobb része az egész napnak, de sajnos csak a következő múzeumig tart, amiben majd kötelezően meg lehet csodálni a csipke- vagy metszőolló gyűjteményt (de a cé osztálynak sokkal rosszabb, velük tesztet irat a buszban az elhangzottakból az ofő).
Ismerős az élmény? Az idők azonban változnak. A jó hír az, hogy az ország múzeumai sorra újulnak meg, még jobb, hogy ezek sorában ott van a Trianon Múzeum is, a legjobb pedig, hogy 2023 szeptemberében ötéves kényszerszünet után intézményünk megnyitotta kapuit.
A megújult Trianon Múzeumtól idegen a kripták csendje, nincsenek poros tárlók, helyette filmek, animációk, látvány- és hangkavalkád idézik fel nemzeti történelmünk sorsfordító időszakát. Lelkes tárlatvezetők és múzeumpedagógusok, interaktív, élménydús bemutatók várják a látogatókat.
Irány Várpalota!
Limpár Péter